Interjú egy meseíróval

Tamás Anett, iskolánk 12/2 osztályos tanulója több alkalommal is kiemelkedő helyezést ért el irodalmi pályázatokon, művei szerepelnek antológiákban, sőt 2017-ben saját kötete jelent meg a Roland Kiadó gondozásában. Az Iskolai Könyvtárak Világnapja alkalmából szervezett „író-olvasó” találkozón beszélgettünk a szerzővel. „Író-olvasó” találkozónak nevezhetjük a rendezvényt, hiszen hetedik osztályos kisgimnazisták részvételével, velük folytatott beszélgetéssel valósult meg a program. 

- Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a meseírással?

- Novellaírással már 14 éves korom óta foglalkozom, de meseírással csak pár éve, amikor is egy pályázat kapcsán az egyik mesém egy antológiában megjelent. Ekkor kaptam rá a műfaj ízére.

- Miért kedveled a műfajt?

- A gyerekek életének elengedhetetlen része a mese, sőt sokszor még a felnőttekének is. Ezekből az alkotásokból megtanulhatjuk kicsiként az alapvető emberi értékeket, azt, hogy a jó mindig elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig a büntetését.  Vagy legalábbis szeretnénk, ha így lenne… A felnőtteket pedig figyelmezteti arra, hogy érdemes hinni az álmokban, mert egyszer azok teljesülhetnek. Persze ahogy a királyfinak is három próbát kell kiállnia, mi is csak kitartó munka után érhetjük el a céljainkat. Mindemellett valójában ez egy nagyon nehéz műfaj. A gyerekeknek külön nyelvi világuk van, amit sokszor nehéz megérteni. Azt szeretném, ha olyan meséken nőhetnének fel, amelyek a hagyományos értékeket és tanulságokat hordozzák, de a mai modern világnak megfelelően új köntösbe csomagolva.

- Milyen eredményeket értél el?

- 2017-ben megjelent első önálló kötetem a Roland Kiadó jóvoltából 3 perces mesék – detektívmesék címmel. Több alkotásom antológiában szerepel, például:

2017 - Mesém 10. kötet: Sziszegi, a pösze kígyó
2017 - Mesél az Észak: Az erdei óvoda
2017  - S(z)ó, bors, paprika : Hogy lehet elrontani a churrost?
2016 -  Szeretemváros: Nem minden a látszat
2016 - Mesém 9. kötet: A kovácsinas kalandja
2015 - Mesém 8. kötet: A herceg átka Budapest
2015 - Tőled kapott szavakkal dicsérlek: Az anya, mint csoda röviden
2015 - Szópehely és patakcsacsogás: Ha mesélne a Szinva…
2014 - Beteg voltam, meggyógyultam 2: Csak pozitívan
2014 - Beteg voltam, meggyógyultam: Gyerekszemmel 

- A detektívmesék esetében kik voltak az alkotótársaid, hiszen egy nagyon látványos, gazdagon illusztrált könyvről van szó? Mi a kötet koncepciója?

- A Roland Kiadó egy - úgymond - háromperces mesékből álló mesesorozatot indított azzal a céllal, hogy a dolgozó és elfoglalt szülőknek is legyen idejük, legalább három percük arra, hogy esténként olvassanak gyermekeiknek. Én a sorozat nyomozós meséit írtam, ez 45 db féloldalas mesét jelent sok-sok színes illusztrációval. Mivel a sorozat a 3 - 6 éves korú gyermekeknek szól elsősorban, így a számukra is könnyen érthető témákat dolgozza fel ez is és a többi kötet is, mint például az állatok világa, kalandos mesék, természetről, egészségről szóló mesék stb.

- Támogat-e valaki (személy, szervezet) a meseírásban?

-   Leginkább a családom, a barátaim és tanáraim támogatására számíthatok, akik első számú kritikusaim is egyben, mert mindig szívesen fogadják, ha megkeresem őket és véleményüket kérem egy-egy új írásommal kapcsolatosan.

- Találkoztál-e már olyan ismert írókkal, akik irányt mutatnak számodra az alkotásban?

- Nagy kedvencem Csukás István, akinek nemcsak művei, hanem életútja is inspiráló a számomra. Sajnos nem sikerült még személyesen találkoznom vele, de remélem, hogy egyszer majd teljesülhet ez a vágyam is.

- Mit tanácsolnál az alkotással próbálkozó kisgimnazista "íróknak"? 

- Írjanak! Sokat! Nem számít, hogy mit. Ha valakit boldogsággal tölt el az, hogy szavakba öntheti gondolatait, érzéseit, akkor azt tegye meg! Soha nem lehet tudni, hogy évekkel később milyen szintre fog eljutni. Mikor találkozik egy megfelelő pályázati lehetőséggel, amelyre elküldheti művét. Ha pedig éppen nincs sikere, akkor se keseredjen el, hanem tanuljon a hozzáértők szavaiból. Nekem nagyon sokat segítettek a kortárs íróktól kapott tanácsok a kevésbé sikeres alkotásaimmal kapcsolatosan. Segített eligazodni abban, hogy mik az erősségeim, esetleg melyik műfajjal érdemes próbálkoznom, és mi az, amiben még fejlődnöm kell. Ha pedig kitartóak és elkötelezettek vagyunk, akkor előbb-utóbb célba is fogunk érni. Lehet, hogy túl optimista vagyok, de igazán hiszek abban, hogy semmi sem lehetetlen, ha szívből küzdünk érte. 

-  Köszönöm a beszélgetést, és köszönöm Szabó Kírának, Bán Rékának, Horváth Katának Ökrös Rékának, hogy a mesék felolvasásával közénk varázsolták a történetet!

                               (Az interjút készítette: Orliczki Ágnes tanárnő)