Kémiából is jeleskednek a Hermanosok!

Ismét hárommal több diákra lehetünk büszkék, akik szabadidejüket és energiájukat feláldozva öregbítették iskolánk hírnevét. Mivel Bukta Balázs (9/4), Lengyel Péter (9/4) és Németh Ákos (10/4) tanulók a Hevesy György Országos Kémiaversenyből már kinőttek, az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaversenyen próbáltak szerencsét, amellyel kellő tapasztalatot szerezhettek ahhoz, hogy egy-két év múlva elindulhassanak az OKTV-n. Felkészítő tanáruk Molnár Krisztina Tanárnő, akinek segítségével csodálatos eredményeket értek el.

B. V.: Hogyan zajlott a verseny?

B. B.: Maga a verseny három fordulós volt. Már az első fordulóra elkezdtünk tanulni Tanárnővel. Aztán, amikor továbbjutottunk és mindenkinek megtudtuk a pontszámát, akkor még komolyabban kezdtünk készülni, mert a második fordulóban laborgyakorlat is volt. Utána, a harmadik fordulóra még jobban rá kellett feküdnünk. Az első két alkalommal az iskolában voltunk, a második fordulónak a labor adott otthont, a döntő pedig Szegeden volt az egyetem területén.

Ákos, te is egyszerre versenyeztél a kilencedikes tanulókkal? Tudnál mesélni róla?

N. Á.: Igen, mindannyian egyszerre voltunk, annyi különbséggel, hogy én a tizedikesek „A” kategóriájában versenyeztem. Ez annyit takar, hogy négynél nincs több óraszámunk kémiából, meg is lepődtem, hogy Tanárnő nevezett. Novembertől vett át minket Hédi nénitől Tanárnő, akkor merült fel először, hogy szeretnénk-e indulni az osztályból. Elhatároztam, hogy kipróbálom magam és az első fordulóban tovább is jutottam. Ekkor csak a kilencedik órákban gyakoroltunk, később viszont már többet készültünk, amit szeretnék megköszönni a labornak, mert rengeteget segítettek nekünk a felkészülésben.

Szeretnél indulni jövőre az OKTV-n ?

N. Á.: Igen, ez a verseny adott nekem egy löketet és rájöttem, hogy szeretnék a kémiával foglalkozni a jövőben és mindenképpen szeretnék az OKTV-n indulni. Biológia orientáción vagyok és most biokémiázunk, e két tantárgy ötvözete is nagyon tetszik nekem, úgyhogy lehet, hogy a biológiát is megpróbálom.

Balázs, el tudnád nekem mondani, mennyi időt készültetek Tanárnővel a versenyre?

B. B.: Tanárnő főleg az elméletet tanította nekünk, meg hozott feladatsorokat, amiket megoldottunk. Rengeteg volt még az utána lévő munka is, amikor otthon kellett gyakorolnunk. A labor gyakorlati részére is időt kellett szánnunk, tehát sokat tanultunk.

Milyen helyezést értetek el?

B. B.: A második fordulóban első lettem, valamint én írtam a legjobbat a megyeiben, az országoson pedig 13. lettem. Ezzel elégedett voltam, mert az elején még csak úgy indultunk, hogy vagy bejutunk vagy nem. Aztán ahogy egyre teltek a napok, jobban megjött a kedvünk a versenyzéshez.

N. Á.: A megyein első helyezett lettem, az országoson 49., amivel nagyon meg vagyok elégedve, elvégre az ország legjobb diákjaival versenyeztem együtt.

L. P.: Én 39. lettem, ami annak köszönhető, hogy a kézilabda és a fizika versenyek miatt kevesebbet tudtam készülni a többieknél és ezt sajnálom is egy kicsit, bár a többi dolgot is nagyon szívesen csinálom.

Szeretnél indulni jövőre is, hogy bebizonyítsd magadnak, hogy jobban is fel tudnál készülni?

L. P.: Igen, én is úgy mint Ákos, hogy nagyobb hangsúlyt fektetek a kémiára. Az OKTV-n is szeretnék majd elindulni kémiából és fizikából is, mert ezt a két tantárgyat nagyon szeretem.

Hogy érzitek, mely feladatok voltak könnyebbek és melyek nehezebbek?

B. B.: Tipikusan vannak olyan feladataim meg olyan részek a feladatsorban, amit utólag átgondolva elrontottam vagy elszámoltam, de van olyan is, ami nem rajtam múlt.

M. K.: Ehhez lenne is egy hozzáfűznivalóm. A megyei döntőn, a kupa és az oklevelek átadása után  Balázs odajött hozzám, hogy megkérdezze: „Tanárnő, megnézhetem a kijavított feladatlapomat?” Én erre megkérdeztem tőle, hogy „Miért?”, erre azt válaszolta, hogy „Meg szeretném nézni, hogy mit rontottam el.” Balázs ilyen, meg persze abból lehet tanulni, ha megjegyzi, hogy mit rontott el és mit kellett volna másképp csinálnia.

N. Á.: Szerintem mindegyik feladat nehéz volt. Mivel nem vagyok nagy matekos, ezért a számolás a gyenge pontom és azok nem is sikerültek olyan jól, akár csak az elméletnél azok a részek, ahol egy kicsit figyelmetlenebb voltam. A labor volt leginkább az erősségem. Az a feladat volt a kedvencem, amikor az ionokat kellett megnevezni.

L. P.: Én is azt tudom mondani, hogy mindegyik feladat nagyon nehéz volt. Sajnos mind a számolási, mind az elméleti részét elrontottam a feladatsornak, viszont az elméleti feladatok jobban feküdtek nekem az országoson, de a számolási feladatokat jobban szeretem.

Mit szólt Tanárnő a fiúk eredményeihez?

M. K.: Én már annak is nagyon örültem, hogy jelentkeztek, de nem is reméltem, hogy ilyen szép eredményeket érnek el. Péternek volt egyedül tapasztalata, aki tavaly volt a Hevesi versenyen és ott megyei negyedik lett. A Hevesi ennek az elődje, aztán következik az Irinyi, majd az OKTV. Érdemes ezeket a lépcsőfokokat végigjárni, mert felkészít a következő versenyre. Eljutni erre a versenyre már magában nagyon szép eredmény, ezért nagyon büszke vagyok rájuk. És külön szeretném megköszönni a rengeteg segítséget a laboros kollégáknak is, mivel az eszközökkel és a felszerelésekkel még jobban fel tudtunk készülni.

Mi a tervetek a kupával? Szeretnétek például müzlit enni belőle? J

B. B.: Nem, de megfogadtuk, hogy megtartjuk, mert még az iskola neve nincsen rajta, de rá fogják gravírozni.

Mik a terveitek a nyárra?

B. B.: Tanárnő javasolta nekünk, hogy menjünk el a Debreceni Egyetem által szervezett kutatásra, ami egy nyári tábor. Nagyon érdekes és izgalmas, valamint megfogadtuk, hogy a Középiskolai Kémiai Lapokból fogunk feladatokat megoldani, hogy fejlődjünk. Jövőre pedig majd elkezdünk már szeptemberben tanulni a többi indulóval.

Van bármi érdekesség, amit szeretnétek még megosztani a versennyel kapcsolatban az olvasókkal?

B.  B.: A Földes tanárnőjével összebarátkoztunk.

N. Á.: Párszor megkérdezte tőlünk, hogy miért nem a Földesbe jelentkeztünk, de megmondtuk neki, hogy a Hermanba szívesebben jöttünk és szeretünk ide járni.

M. K.: A Földesből is továbbjutott egy fiú és mivel ismerem a Tanárnőt és a fiúk is összebarátkoztak, ezért együtt mentünk mindenhová. Együtt pizzáztunk, együtt fagyiztunk és nagyon szép a város, valamint a Tisza-parton is voltunk.

B. B.: Mi voltunk még hajnalban is, mert elhatároztuk, hogy csinálunk arról egy képet, amikor a dóm mögött feljön a nap. Sajnos nem jött fel, mi meg nagyon fáztunk, úgyhogy visszajöttünk. De megfogadtuk, hogy éppen ezért lemegyünk még egyszer Szegedre.

Gratulálunk a fiúknak a szép eredményeikhez és ezzel a cikkel üzenünk a hezitáló diákoknak, hogy vegyenek részt ők is hasonló versenyeken. Próbálják meg, mert nem veszíthetnek. Azon felül, hogy rengeteg tapasztalatot gyűjthetnek, még egy izgalmas hétvégét is nyerhetnek maguknak.

Írta: Bátor Virág 8/2
Képek: Párkányi Krisztián 8/2